Occupy-wiki
7

"Foglald el a teret!" Budapest 2011. október 15.

Bár Magyarországon egyelőre nem beszélhetünk koherens és fajsúlyos rendszerkritikus mozgalomról, de az új generációs globális mozgalmak hatása egyértelműen kimutatható, első sorban a közvetlen állampolgári cselekvés módszereinek egyre gyakoribb alkalmazásában, illetve konkrét technikák és szimbólumok használatában, de jelen vannak a világmozgalmakat képviselő lokális csoportok is.

Eseménytörténet[]

Röviden áttekintve a vonatkozó hazai eseményeket: már 2011 nyarán sor került néhány kisebb szimpátiatüntetésre, szolidaritási akcióra a spanyol Felháborodottak mozgalma mellett Budapesten. Az október 15-re meghirdetett globális akciónap , magyar nevén a „Világforradalom” (World rEvolution) felhívására reagálva közösségfejlesztők szervezni kezdték a budapesti eseményt, később ebből a szervezői csapatból jött létre a Valódi Demokráciát Most! Occupy Hungary . Az őszi globális tüntetéshullám csúcspontjának is tekinthető akciónapon tartott fővárosi állampolgári tanácskozáson néhány százan, az esti felvonuláson pedig mintegy 1500-an vettek részt és Pécsett is megtartották az első megmozdulást a mozgalom zászlaja alatt. Csoportunk novemberben performance-okkal, beszélgetésekkel, illetve közös meditációval tarkított sátoros térfoglalást , majd egy újabb figyelemfelkeltő akciót szervezett a Budapest Bank Centernél, a világban egyre csak terjedő megmozdulások kulcsszavaira immár a magyar sajtó is élénk érdeklődéssel reagált. Mindeközben A Város Mindenkié és a Börtön Helyett Lakhatást nevű, a hajléktalanság kriminalizálása ellen fellépő csoportok több akciót hajtottak végre az erőszakmentes polgári ellenállás technikáinak alkalmazásával.

A 2012-es év elejétől itthon is egyre több szerveződés aktivizálta magát, az Anonymous önálló magyar szárnyának színre lépésével pedig „a rendszerkritikus kórus” is egyre erősödött. A csoport számos akciót hajtott végre kormányzati, vállalati és pártokhoz köthető weboldalak ellen, minden korábbinál hangsúlyosabbá téve az új típusú mozgalmak magyarországi jelenlétét. Februárban egy másik fővárosi Occupy csoport kezdeményezésére, többek közt az Anonymous és a Kalózpárt támogatásával létrejött a mozgalomhoz köthető eddigi legszélesebb, azonban csupán „eseti” összefogás: az internet szabadságát veszélyeztető ACTA egyezmény elleni nemzetközi akciónapon az ország több városában (Budapesten, Egerben, Győrben, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron) is tüntetések zajlottak. Néhány nappal később a Hallgatói Hálózat demonstrációja után lezajlott a jelenkori

10b

"Foglald el a jövőt!" Budapest, 2012.02.15.

Magyarország első egyetemfoglaló akciója, hallgatói fórummal egybekötve, amelynek levezénylésére az október 15-én  kipróbált, a spanyol Felháborodottaktól származó Emberek Tanácsa módszertan alkalmazására a VDM! Occupy Hungary tagjai készítették föl a moderátorokat. Néhány hét múlva napokig tartó folyamatos, sátoros térfoglaló demonstráció alakult ki a botrányba keveredett államfő, Schmitt Pál lemondásáért a budai várban, „OccuPál ” néven, miközben a Hallgatói Hálózat aktivistái hivatali ülősztrájkkal demonstráltak. Egyre több tüntetésen bukkantak föl az itthon is meghonosodó ikonikus Guy Fawkes maszkok. Ha markáns és koherens magyarországi rendszerkritikus mozgalomról nem is beszélhetünk, egyes elemei itthon is mind gyakrabban jutottak szerephez. Ezen fölbátorodva a VDM! Occupy Hungary egy része nemzetközi akciónapokra fókuszálva több ízben ismét magára vállalta az új típusú utcai tiltakozómozgalmak képviseletét, azt azonban be kellett látni, hogy az önálló magyar rendszerkritikus (tömeg)mozgalom ideje még nem jött el, hogy alapvetőbb lépésekre van szükség. 2012 decemberétől a Hallgatói Hálózat kezdeményezésére országszerte, váratlan intenzitással jelentkező diáktüntetések rendszeressé váló spontán felvonulásaival, híd- és egyetemfoglaló akcióival, illetve a hallgatói fórumok közvetlen demokratikus tanácskozásaival gyakorlatilag most először honosodtak meg szélesebb körben a közvetlen politikai cselekvés alapvető módszerei, egyre több újonnan alakuló kezdeményezés (Szabad Művészek , Középiskolai Hálózat , Az alkotmány nem játék stb.) folyamodott hasonlókhoz. A 2013-as év eseményeivel (lakásfoglaló akciók, egyetemfoglalás , székházfoglalás , alkotmánymódosítás-ellenes tüntetések , múzeumfoglaló akciók, devizahiteles demonstrációk stb.) tovább haladt a folyamat. 2013. november 5-én az Anonymous Operation Hungary az Occupy Hungary-vel közösen szervezte meg a Million Mask March (Millió Maszkos Menete) globális akciónap budapesti eseményét. Az év végi és a 2014. februári, a NAV-botrányhoz kötődő tüntetések pedig a fent említett csoportok, szerveződések jelentős részének együttműködésével valósultak meg. 2014 márciusában útjára indult a Krízisközpont nevű kezdeményezés, amely közvetlen, köztéri akciókkal igyekszik segítséget nyújtani mélyszegénységben élők és hajléktalanok számára.

Háttér[]

Annak, hogy Magyarországon a korábban inkább csak szórványosan (a rendszerváltozást megelőző évek ellenzéki demonstrációi, az 1990-es taxisblokád, a 2002-es hídfoglalás és a 2006-os permanens térfoglalás, illetve egyes környezetvédő akciók során) jelentkező erőszakmentes polgári engedetlenség, illetve a vehemensebb, proaktív mozgalmak (Védegylet, Critical Mass, részben a Jobbik Magyarországért Mozgalom, TB Mentők, 4K! – Negyedik Köztársaságot!, Zöld Pók, stb., illetve a fönt már említett kezdeményezések) inkább csak a kétezres évek közepétől, második felétől jelentkeztek, alapvetően három oka van. Ekkor kezdtek felnőni az első, nagyrészt már a rendszerváltás után - posztkommunista képviseleti demokráciában, kapitalista berendezkedésben - szocializálódott nemzedék tagjai, ez az a generáció, amely számára általánosan magától értetődő a web 2.0 és az egyéb információs technikák folyamatos, aktív használata és ettől az időszaktól kezdve jelentkeztek egyre inkább egyértelmű módon a harmadik köztársaság – a globális problémákkal is összekapcsolódó - válságának tünetei. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a krízis felszínre bukkanásával nagyjából egy időben állt elő a „megfelelő emberanyag” kritikus tömege, és a technikai feltételek is adottak voltak a hirtelen és egyre gyorsuló kibontakozáshoz.

Érvényesség[]

P1110243

Budapest, 2013.12.28.

A nemzetközi új generációs mozgalmak által megfogalmazott rendszerkritika hazánkban is rendkívül aktuális kérdéseket vet föl. Magyarországon sem beszélhetünk valódi demokráciáról, az állampolgári részvétel és a valódi beleszólás lehetőségeiről a döntéshozatalban, a politikai és gazdasági folyamatok mind nagyobb demokratikus ellenőrzéséről, az elmúlt évek tendenciáit tekintve különösen nem. Magyarországon az 1990. utáni bő két évtized örökségeként a képviseleti demokrácia intézményei talán még inkább kiüresedtek, mint nyugaton, arról nem beszélve, hogy demokratikus történelmi előzményekről alig-alig beszélhetünk. A politikai és a gazdasági elit összefonódása kormányoktól függetlenül elképesztő méreteket ölt. Elég a rendszeresen jelentkező korrupciós botrányokra, a pártfinanszírozással kapcsolatos aggályokra, vagy az Ángyán József által felszínre hozott oligarcha-ügyekre gondolni. A volt államtitkár nyilatkozata szerint: „ahhoz, hogy távol tudjuk e köröket tartani a politikai döntéshozataltól, előbb el kell távolítani őket onnan.” Az adóhivatal tudtával zajló, kormányokon átívelő ezermilliárdos vállalati áfacsalás leleplezői is hasonló kijelentéseket tettek. A mesterségesen fűtött pártpolitikai megosztottság szinte lehetetlenné teszi a közügyek értelmes, higgadt megvitatását. A hagyományos, (többnyire) nem internetes sajtó szabadsága már az utóbbi évek történései előtt is kérdéses volt, szinte minden orgánum a pártpolitikai szempontok alá rendelődött. A magyar választók politikai kiábrándultsága sosem látott magasságokba szökött.

DSC01861-1

Budapest, 2013.10.17.

A vagyoni egyenlőtlenségek mértéke hazánkban is égbekiáltó, a társadalmi igazságosság elve távolról sem érvényesül. Miközben egyre többen és többen süllyednek szegénységbe, egy rendkívül szűk réteg kezében összpontosul az ország vagyonának egyre nagyobb része. Egy 2012-es tanulmány szerint országunk az első húsz között szerepel az adóelkerülés révén offshore-ba, külföldi adóparadicsomokba menekített összegek világranglistáján, a többnyire külföldi tulajdonú óriáscégek pedig szintén hatalmas pénzeket visznek ki, továbbra is minimális adózás mellett, a már említett áfacsaló hálózatokról már nem is beszélve. A gazdasági válság, a devizahitelek és általában az eladósodottság kapcsán valószínűleg a magyarok többségének már nem kell elmagyarázni, hogy a bankrendszerrel és a globális pénzkapitalizmussal kapcsolatban problémák vannak. Az ország gazdaságának kiszolgáltatottsága, ha úgy tetszik fenntarthatatlansága is egyre több ember számára nyilvánvaló, az ökológiai és szociális fenntarthatóság igénye jól érzékelhető.