(A fekete szín az Alaptörvény szövege. Gombos László megjegyzései dőlt betűvel jelölve.)
Az alkotmány érvénytelenítette önmagát: NEMZETI HITVALLÁS: Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét. – Ezzel a teljes 1949. évben keltezett alkotmány visszamenőlegesen megsemmisül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: 2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el. - Tehát egy nem létezőnek mondott alkotmány alapján fogadták el az új alkotmányt, ami így szintén nem létező lett, érvénytelenné vált.
Viszont ezzel létrejött a negyedik Magyar Köztársaság, például Franciaországban is a nagyobb alkotmányi változásokhoz kötjük a köztársaságok sorszámozását. Egyéb problémák a Fidesz ön-érvénytelenítő Alaptörvényével/Alkotmányával (a kettő ugyanazt jelenti)
Az alkotmány ellehetetleníti az Alkotmánybíróságot: mivel az alkotmánybíróságnak kell értelmezni az alkotmányt, hogy a beadványokban dönteni tudjon, de ezzel találja magát szemben:
R) cikk: Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. – De a nemzeti hitvallás egy szónok beszédéhez hasonlít, egy huszonegyedik századi modern alkotmányéhoz a legkevésbé sem, aminek nagy része jogi nyelvre lefordíthatatlan. De ezzel még így is többre megy az Alkotmánybíróság, mint a történeti alkotmány fogalmával. A történeti alkotmánynak több fogalma is van, de a legelterjedtebb a Szent István óta megalkotott minden törvény, de valójában „csak” Werbőczy koráig vezetik vissza a hivatalos alkotmánytörténetben, mivel addig nem is igazán beszélhetünk semmi alkotmányszerű törvényről sem. Tehát 1514 a másik kiinduló pont. Azóta nemesi, királyi és kormányzói diktatúrák alapjait képezték az alkotmányaink, aminek semmi köze a parlamentáris demokráciához, sehogy nem értelmezhető ennek a fényében a köztársasági elnök, a népszavazás vagy épp az Alkotmánybíróság sem, mivel sokáig ezek a fogalmak nem is léteztek. Tehát az Aalkotmánybíróság nem fogja tudni értelmezni az alkotmányt a történeti alkotmányunkkal összhangban és ezzel ellehetetlenül a legfontosabb alkotmányos garancia, ezzel a Fidesz ellehetetlenítette az egyetlen állami szervet, ami még ellentmondhatott neki.
36. cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét . – Már meghaladta: 80%.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. – Tehát non-stop megszorítás körülbelül 40 milliárd dollár értékben, ami 8000 milliárd forint, mivel a mai adóság állomány 20400 milliárd forint. És egyetlenegy törvény sem mehet ezzel szembe, tehát tilos csökkenteni az adókat, tilos növelni az állami kiadásokat például: egészségügyre, oktatásra, nyugdíjakra, tűzoltóságra stb. – Az Alaptörvény szerint. Tehát a Fidesz a saját alaptörvényét sem tartja be. De ez az alaptörvény érvénytelen.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. – Tehát kivéve válságban, de ha az elmúlt, azonnal életbe lépnek a folyamatos megszorítások.
Önkormányzatok: Régi alkotmány: 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. – Az új alkotmányban ilyen nem található, tehát nincs önkormányzatisághoz jog, ha csődbe megy egy önkormányzat, a település elveszti az önkormányzatiság jogát, csak az a kérdés, hogy akkor mi lesz? Ráadásul ezzel jogalapot teremtett a Fidesz arra, hogy az önkormányzatok is központi irányítás alá kerüljenek, ahogy a megyékkel is tették, vagy még szorosabban. (Ahhoz képest, hogy mennyire szeretnek hivatkozni Magyarország történelemére, aminek a szerves része az erős önkormányzatiság, azt számolták fel.)
Régi alkotmány: 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. – Ez sincs az új Alkotmányban/Alaptörvényben, ami viszont a közösségi jogegyenlőség egyik alapja.
34. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. … - De miután az önkormányzatok csak közösségi célokat szolgálnak, ez azt jelenti, hogy minden egyes feladat ellátásánál együtt kell működjenek a kormányhivatalokkal, ami gyakorlatilag teljes kormányzati ellenőrzést jelent minden cselekedetük fölött.
Régi alkotmány: 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. – A mai nem tartja elsőrendű feladatának, csak ha az összeegyeztethető a közösség jogaival, ezzel létrehozza a többség zsarnokságát. –
Új alkotmány: NEMZETI HITVALLÁS: Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. – Ez a többséggel szembeni alárendeltséget jelenti.