A hacktivizmus számítógépes hálózatokon, általában az interneten, speciális eszközökkel folytatott proaktív politikai aktivizmus, legtöbbször a szólásszabadság, az emberi jogok és az információ szabadsága jegyében. Főbb eszközei lényegükben a hagyományos demonstrációk és polgári engedetlenség - egyelőre el nem ismert - digitális megfelelői, illetve a nem publikus információk megszerzése és kiszivárogtatása. A hacktivisták az írott jog szempontjait az etikai, illetve morális szempontoknak rendelik alá. Magát a kifejezést 1996-ban alkotta meg a legendás Cult of the Dead Cow hackercsoport egyik tagja.
Története[]
Története az 1980-as évekig nyúlik vissza. A számítógépes hackelés, vagyis feltörés fogalma és szubkultúrája ekkoriban született az MIT (Massachusetts Institute of Technology) berkeiben, az egyik első, nevezetessé vált hackercsoport, a texasi Cult of the Dead Cow (A Döglött Tehén Kultusza) pedig 1984-ben alakult. A ma hacktivizmus néven ismert jelenség első ismert példája szinte egyidős az internettel: hackerek 1989 októberében a WANK (Worms Against Nuclear Killers) nevű computerféreggel fertőztek meg egy hálózatot, amely megváltoztatta a fertőzött gépek kezdő képernyőjének ábráját, deface-elte azt (lásd alább). Intervasion of the UK néven az 1994-es [Guy Fawkes maszk Guy Fawkes napon], november 5-én került sor az első túlterheléses támadásra, vagyis DDoS-ra (lásd alább) a Zippies nevű csoport szervezésében, egy a rave szubkultúra ellen irányuló törvényjavaslat miatt. A következő évben sor került az első ún. Netsrike-ra, egy olasz csoport szervezésében, francia kormányzati számítógépek ellen. 1997-ben kiberaktivisták és performance-művészek részvételével megalakult az Electronic Disturbance Theater (Elektronikus Zavar Színház) nevű csoport, amely többek közt a FloodNet alkalmazás, a ma ionágyú néven ismert programok (lásd DDoS) elődjének megalkotásáról, és segítségével a zapatista felkelés támogatására mexikói és amerikai kormányzati oldalak ellen szervezett online „ülősztrájkokról” nevezetes. Ennek mintájára 2001-ben hacktivisták a német Lufthansa honlapja ellen intéztek túlterheléses támadásokat a légitársaság bevándorlók kitoloncolásában való részvétele miatt. A cég a tiltakozás hatására elállt a deportálásokban való további közreműködéstől, a német bíróság pedig később a tiltakozás legitim formájaként ismerte el az akciókat. Ennek ellenére az internetes aktivizmus legtöbb formáját a mai napig bűncselekményként tartják számon. Napjaink meghatározó hacktivista közössége, mozgalma az Anonymous .
Médiahack[]
A médiahack fogalma is köthető a hacktivizmushoz, bár terepe nem korlátozódik a kibertérre, a hagyományos média is célpontja lehet. Ez lényegében valamilyen üzenet nagyszámú emberhez való eljuttatása, figyelemfelkeltés a média működési mechanizmusainak kijátszása, gyakran megtévesztés által. A médiahack iskolapéldája a The Yes Men nevű aktivista duó 2004-es akciója, melynek során hamis háttéranyagok készítése által egyikük sikeresen adta ki magát a Dow vegyipari konszern szóvivőjének, és nyilatkozott a cég nevében a BBC World hírcsatornán. Kijelentette, hogy a vállalat a profitról lemondva kész kártérítést fizetni az indiai Bhopalban okozott ipari katasztrófa és szennyezés több mint százezer áldozatának, illetve az elhunyt ezrek családjainak a baleset 20. évfordulóján. Miután százmilliók látták a kérdéses bejelentést és a hírt más médiumok is átvették, a cég vezetői, akiknek eszük ágában sem volt jóvátételt fizetni, kénytelenek voltak megtenni a kínos bejelentést az elhangzottak cáfolatával.
Alapvető hacktivista eszközök és stratégiák[]
DDoS (Distributed Denial of Service): túlterheléses támadás; kollektív online akció, melynek során általában ionágyúknak nevezett szoftverek segítségével annyi lekérést küldenek a célpontot képező weboldal kiszolgálójának, hogy a szolgáltatás összeomlik, az oldal elérhetetlenné válik. Ez lényegében erőszakmentes, virtuális ülősztrájk, demonstráció, ám mivel nem esik a véleménynyilvánítás, vagy a gyülekezés szabadságának hatályos rendelkezései alá, jogellenesnek minősül. Sok országban, - köztük hazánkban is - jogszabályokat hoztak létre, vagy módosítottak, hogy büntethetővé tegyék.
Deface, Defacement: egy weboldal feltörése és átalakítása, átírása. Míg a DDoS közösségi akció, amely az adott ügy melletti tömegtámogatás demonstrálására és a figyelem felkeltésére alkalmas, de önmagában konkrét üzenetek megfogalmazására legfeljebb a gesztus szintjén, a deface többnyire egy-egy hacker, vagy egy kisebb csoport műve, ami önmagában is alkalmas az üzenet közvetlen megjelenítésére, közzétételére, ráadásul magán a megtámadott felületen. A fizikai világban a falfirka, vagy plakátok felülragasztása, átalakítása, illetve a gerillavetítés áll hozzá a legközelebb.
Információszerzés, betörés, kiszivárogtatás: a hackelés legalapvetőbb formájának is tekinthetjük a weboldalak, adatbázisok, e-mail fiókok és más zárt számítógépes terek, felületek kódjának, jelszavainak feltörését és az így szerzett információ kiszivárogtatását, nyilvánosságra hozatalát. Egyéni hackerek és csoportok egyaránt élnek vele, sőt az információs hadviselés korában cégek és állami szervek is alkalmaznak hackereket más cégek és államok, vagy éppen hacktivisták ellen, persze általában nem az információk nyilvánosságra hozatalának céljával.