A szakértői kormány olyan rendszer, ahol nem politikusok, nem jogokkal manipulálók, nem gyártulajdonosok, hanem elismert szakemberek irányítják az adott területeket. A választások a szakmai testületeken belül történnek, így a hatalmi ágak függetlensége még inkább biztosított.
A szakértői kormányban a kompetens döntéshozatal a legfontosabb
A szakértői kormány (technokrácia, vagy scientocracy) olyan államvezetési metódus, ahol a független - tudományos igényű - szakmai szemlélet és szakmai gyakorlat elsődleges szerepet kap. A független szakértők legitimációja a jelenleg elterjedt demokratikus időszaki választásokkal nem kivitelezhető, mert ez önellentmondás - viszont sok a módja van a független szakmai kontrollnak és javaslattételnek, ezekből bemutatásra kerül néhány.
A megvalósítandó társadalmi igényeket is lehetséges szakmai alapon összegyűjteni, rangsorolni és erőforrásokat rendelni hozzá. Az átláthatóság biztosítja a szakmai monitorozást és korrekciós lehetőségeket.
Támogatottsága[]
A szakértői kormány a jómódú országok mezőnyében messze Magyarországon a legnépszerűbb, a válaszadók 68 százaléka tartja jó ötletnek. (Emellett még Libanon említhető 70%-os támogatottsággal). Pewglobal Technocracy survey (2017)
Ideiglenes szakértői kormány[]
A világban gyakran előfordul, hogy amikor a politikai pártok teljesen alkalmatlanná válnak az ország vezetésére, akor a parlament "független" szakértőket bíz meg a válság kezelésére. Ők egy konkrét feladatot hajtanak végre, és megbízásuk teljesülése vagy egy határidő pl. a következő választásuk után eltávolításra kerülnek (esetleg miniszteri feladatot vállalnak a következő kormányban).
Kormányzási szereplők[]
Mi a politikusok feladata?
Miniszter[]
A Miniszter és a ministrás "mini" szavakból eredeztetve ugyanúgy kisegítőt jelentenek. Az elnök tanácsadói szakmai feladatokban, E formában szakmai végzettségük kell legyen, és az illetékes szakmai kamarák támogatásával lehetnek a posztjukon. A szakmai kamarák és tudományos képviselők határozzák meg a megvalósítandó feladatokat.
Kétkamarás parlament[]
A miniszteri vagy magasabb szintű intézkedéseknek szakmai bizottság egyetértésével lehet csak kihirdetni. Azoknak az intézkedéseknek nincs értelme, amit szakmai szempontból elleneznek. A területileg választott képviselőknek a lakosság kétirányú koordinációja a feladata: mind a döntések hátterének bemutatása, mind a szakmai munkában való részvétel szervezése.
Alkotmánybíróság[]
Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság, a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.
Szakmai kamarák[]
A szakmai kamarák egy adott szakmai tevékenységet aktívan folytató gazdasági vezetők és képviselőik egyesülete. A politikai vitákban közvetlenül nem, lobbistaként csak regisztrálva vehetnek részt. Fontos a monopolhelyzetek kerülése, a természetes monopolhelyzetek nyilvánossá tétele. A szakmai kamarák az adott területek tudományos képviselőivel egyeztetve dolgoznak ki programot, országos és regionális szintű feladatokat, projekteket. Regionális szinttöl az önkormányzatok dominálnak.
Önkormányzatok[]
Az adott helyi közösség az állami lehetőségek szerint függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntést hozhat. A helyi önkormányzatnál az ellenőrzési joga a szakmai csoportoknak van, a központi útmutatásokat a helyi önkormányzat felülbírálhatja. Lásd Önkormányzás fogalma.
Ügyészség[]
Az ügyészség a kormánytól függetlenül kerül megválasztásra, hiszen többek között a kormány felügyelete a feladata.
Megbízásos szakértői demokrácia[]
A Likvid demokrácia olyan demokratikus döntéshozatali modell igyekszik egyesíteni magában a szakértők által elérhető szakértelmet és a közvetlen demokrácia előnyeit.
Itt minden szavazópolgár minden kérdésnél maga döntheti el, hogy akar-e közvetlen szavazati jogával élni, vagy átadja-e azt másnak. Itt számos variáció szóba jöhet: teljes szavazati jog-átadás éppúgy lehetséges, ahogyan korlátozott, csak meghatározott témakörökre vonatkozó is. Különböző témakörökben különböző személyeknek vagy csoportoknak is átadható a szavazati jog.
Nyilvános szakmai vita[]
Egyéni én közös döntéshozatalok megalapozására remek eszköz a témáról egy szakmai vita, ahol a kritikus vita elvei szerint ütköztetik és tisztázzák a szempontokat és lehetőségeket.
Céltudatosan, következetesen kell felépíteni a rendszert, hasonlóan egy stabil ház építéséhez, fontos a javíthatóság, vitakultúra, csoportmunka szabályainak ismerete.
A már jelenleg is aktív társadalom jobbító csoportokban megvalósítható, szerencsére az internet számtalan lehetőséget teremt erre.
Népszavazás, konzultációk[]
A Statisztikai Hivatal és a Tudományos Akadémia képviselői aktuális kérdésekben kikérhetik a lakosság véleményét, mellyel a további teendőket tisztázzák.
Kapcsolódó cikkek[]
- Magyarország probléma-listája
- A hitelrendszer társadalmasítása
- Magisztrátus + vezető tisztségviselők testülete
- Üvegzseb
- E-demokrácia
- Libertariánizmus
- Inforádió.hu: Minden, amit a szakértői kormányról tudni kell
- Boros Imre: A szakértői kormány értelme és összetétele 2006
- Cservák Csaba alkotmányjogász: Szakmai kérdés a szakértői kormány (2006)
- Lövétei István alkotmányjogász: Minden, amit a szakértői kormányról tudni kell (Inforádió beszélgetés, 2008)
- Politikapédia
- A magyar kormány honlapja