Occupy-wiki
Register
Advertisement
United-for-globalchange-m-001

Demonstrációk 2011. okt. 15-én: 82 ország, 951 város

A többnyire az interneten szerveződő autonóm csoportok összekapcsolódásában és mozgalommá fejlődésében kulcsszerepet töltenek be a közös, összehangolt cselekvés napjai nemzeti, kontinentális, és globális szinten egyaránt. Az akciónapok a figyelem felkeltése, a kommunikáció és a mozgósítás szempontjából is meghatározó tényezők. Az Anonymous on- és offline akcióiban csakúgy, mint az Indignados -t és az Occupy -t meghatározó akciónapok esetében. A 2011. május 15-i országos megmozdulások jelentették a sokáig csak 15M néven emlegetett spanyol mozgalom látványos kezdetét. Öt hónappal későbbre, 2011. október 15-re hirdették meg a mozgalom első globális akciónapját, melyet többek közt úgy neveztek: United for Global Change (Együtt a globális változásért).

Mivel az akciónapot meghirdetésekor a spanyolországi események inspirálták, azonban az időközben kialakuló és jóval erőteljesebb médiavisszhangot kiváltó testvérmozgalom, az Occupy Wall Street is „rányomta bélyegét”, térségenként változó módon hol előbbi, hol utóbbi jelenség világméretűvé terebélyesedéseként aposztrofálták, azonban inkább arról beszélhetünk, hogy ezen a ponton összenőtt, ami eleve összetartozott. A kezdeményezők október 15-ét emlegették World rEvolution (világforrdalom-világevolúció szójáték) néven is.

82 ország, több mint 950 városában voltak kisebb-nagyobb megmozdulások az akciónap keretében, valamennyi kontinensen (még az Antarktiszt is beleértve). A legtöbb helyszínen néhány száz, vagy néhány ezer fő vett részt, de Rómában, Barcelonában és Madridban több százezres tömegek is megjelentek. Számos helyszínen ez volt a mozgalomhoz kapcsolódó események sorozatának kezdete, ahogy Budapesten és Pécsett is, és sokfelé ezen a napon kezdődtek a hónapokig tartó sátoros térfoglalások, mint például Londonban, Frankfurtban, Hong Kongban, vagy Sydneyben. A hálózatosodás és az összehangolt cselekvés által a világszerte megszerveződő csoportok és közösségek egy csapásra globális tényezőnek számító mozgalmat alkottak, amelyben egy-egy néhányszáz fős szimpátiatüntetés a Távol-Keleten hasonló fontossággal szerepelt, mint több tíz- és százezres európai felvonulások. Az események hatását jól szemlélteti, hogy amíg a magyar sajtó az akciónap előtt még a „világforradalom” elnevezésen élcelődött, azt követően már élénk érdeklődést mutatott a mozgalomhoz kötődő szimbolikus akciók iránt is. Ami a mainstream híradásokkal kapcsolatban még figyelemre méltó, hogy bár a csaknem ezer helyszín közül mindössze az egy Rómában került sor jelentősebb mértékű erőszakra (ott is a mintegy 200 ezres tömegből kiváló, legfeljebb pár száz fős csoport részéről), azt mégis szinte minden tudósításban kiemelték, hogy Rómában gyújtogatás, Londonban és New York-ban pedig lökdösődés volt.

Advertisement